Volt egy nagyon gyönyörű pár, egy barna fiú és egy fekete lány. Boldogok voltak hosszú időkön át, bár csak ilyen lenne az egész világ...
Boldogok voltak mindhalálig,nem álhatott közéjük akármi...De útjuk mostmár másfelé haladt,szerelmüknek örökre vége szakadt.
Teltek-múltak a napok,s a hetek,de a lány szíve még most sem feledett. A szerelem még most is a szívében egett, de a fiú mostmár másra nézett.
A lány nem értette miért tették,csak azt lehetett rá mondani,hogy mennyire mesés.
Sokáig egy álomvilágban éltek,de ez az álom sajnos ideiglenes.
Sírt a lány.. És sírt,csak sírt.
Egy srác miatt ki most másra mosolyog, s másnak küldözget rengeteg virágcsokrot. Szerették egymást hosszú időkön át, nem mondták, hogy elhervadt a virág. Fájdalom s könny ragyogott a szemében. Próbálta abbahagyni a sírást, de nem tudott erőtvenni magán.
A lány leült az asztalához,kezébe tollat fogott és körmölni kezdett... Írás közben potyogtak a könnyei,de a fiú csókját még most sem tudta feledni...
,,Sokan várnak az igaz szerelmere, és amikor megtalálják sosem felejtik el. Sokan vannak kik életük végégig boldogok,nekem az utlsó napok a legfájóbbak. Kár, hogy már engem nem tudsz szeretni, és sikerült ily hamar elfelejteni. Nekem ez nem megy ilyem könnyen, még most is emiatt folyatom a könnyem. Mire ezt a levelet te megkapod, én már a tulvilágon vagyok.Temetőben a hanarag síró hanggal kondul, a lányt siratja, ki mostmár boldog. Amikor ezt a levelet olvasod, a keresügétől a lány a sírjában megfordul. Még most sem tudja feledni szerelmed, ezért ezt a túlvilágig üldözheted. Tudd,hogy a lány sosem fog feledni, és mindent megtett,hoyg vissza tudjon szerezni"
A srác éppen kihívóan mosolygott egy szőke lány szemébe, mikor a postás levelet adott kezébe.
A srác nem tudta,hogy mire vélje, ezért felbontota és olvasni kezdte.
Felismerte a lánynak kézírását, és könnyes szemmel szemlélte írását.
Amikor elolvasta a levelet,faképnél hagyva a lányt, máris a temetőbe sietett.
Egy sír kiemelkedett a többitől, hisz friss volt rajta a virág, és a gyertyái is pislánkoltak talán.
A srác nem hitte el ami történt, csak a feliratot nézte a sírkövén:
,,Itt nyugszik a lány, ki szerelmed sosem fogja feledni"
A fiú összegörnyedve sírt, és csak anynit súgott:
,,Sosem foglak elfeldni!"
Boldogok voltak mindhalálig,nem álhatott közéjük akármi...De útjuk mostmár másfelé haladt,szerelmüknek örökre vége szakadt.
Teltek-múltak a napok,s a hetek,de a lány szíve még most sem feledett. A szerelem még most is a szívében egett, de a fiú mostmár másra nézett.
A lány nem értette miért tették,csak azt lehetett rá mondani,hogy mennyire mesés.
Sokáig egy álomvilágban éltek,de ez az álom sajnos ideiglenes.
Sírt a lány.. És sírt,csak sírt.
Egy srác miatt ki most másra mosolyog, s másnak küldözget rengeteg virágcsokrot. Szerették egymást hosszú időkön át, nem mondták, hogy elhervadt a virág. Fájdalom s könny ragyogott a szemében. Próbálta abbahagyni a sírást, de nem tudott erőtvenni magán.
A lány leült az asztalához,kezébe tollat fogott és körmölni kezdett... Írás közben potyogtak a könnyei,de a fiú csókját még most sem tudta feledni...
,,Sokan várnak az igaz szerelmere, és amikor megtalálják sosem felejtik el. Sokan vannak kik életük végégig boldogok,nekem az utlsó napok a legfájóbbak. Kár, hogy már engem nem tudsz szeretni, és sikerült ily hamar elfelejteni. Nekem ez nem megy ilyem könnyen, még most is emiatt folyatom a könnyem. Mire ezt a levelet te megkapod, én már a tulvilágon vagyok.Temetőben a hanarag síró hanggal kondul, a lányt siratja, ki mostmár boldog. Amikor ezt a levelet olvasod, a keresügétől a lány a sírjában megfordul. Még most sem tudja feledni szerelmed, ezért ezt a túlvilágig üldözheted. Tudd,hogy a lány sosem fog feledni, és mindent megtett,hoyg vissza tudjon szerezni"
A srác éppen kihívóan mosolygott egy szőke lány szemébe, mikor a postás levelet adott kezébe.
A srác nem tudta,hogy mire vélje, ezért felbontota és olvasni kezdte.
Felismerte a lánynak kézírását, és könnyes szemmel szemlélte írását.
Amikor elolvasta a levelet,faképnél hagyva a lányt, máris a temetőbe sietett.
Egy sír kiemelkedett a többitől, hisz friss volt rajta a virág, és a gyertyái is pislánkoltak talán.
A srác nem hitte el ami történt, csak a feliratot nézte a sírkövén:
,,Itt nyugszik a lány, ki szerelmed sosem fogja feledni"
A fiú összegörnyedve sírt, és csak anynit súgott:
,,Sosem foglak elfeldni!"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése