2011. október 5., szerda

Még mindig mosolyog rám.
Még mindig beszélünk.
Még mindig szeretem.
Tudom, hogy ő is tudja, és azt is tudom, hogy ő nem akar úgy engem, mint én őt. Amikor rámosolygok egy világ dől össze bennem, mert nem lehetek mellette, nem lehetek a szívében... csak a gondolatai halvány fényében.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése