Rövidebb-hosszabb szövegek.. :) 

Tudod néha elgondolkozom azon ,hogy mennyire hálás vagyok a sorsnak ,hogy utamba ejtett. Hogy minden nap van kiért fölkelnem és ,hogy van egy ember akire azt tudom mondani a barátaim előtt ,hogy IGEN! Ő az! Ő az akiért képes lennék a világot felforgatni ,képes lennék parázson sétálni még akkor is ha nem látnám ,hogy vár rám a túlsó felén. Képes lennék mindent magam mögött hagyni és kirepülni vele a Holdra ,hogy onnan nézhessük a csillagunkat. És igen… neki szeretnék gyerekeket szülni. És nem akarom,hogy hülyének nézz ,mert a szerelem nem elmezavar,hanem egy gyönyörű és tiszta állapot. A szerelmet nem lehet megvenni semkényszeríteni. Nem lehet befogni ,ahogy a Napsugarat sem tudjuk befogni. Nem lehet megváltoztatni ezt az érzést. Ahogy a szelet sem tudjuk megfordítani. És igen… én ezt akarom érezni amíg élek… mert szeretem…És szeretni is fogom. Ahogy a Nap a Holdat… Ahogy az Ég a Földet. Ahogy a felhő az esőcseppeket. Szeretni akarom mindennél és mindenkinél jobban. Mert övé a szívem örökre. Míg világ a világ…

Amikor a vidámság ajtaja bezárul egy másik kinyílik, de gyakran olyan sokáig

nézzük a zárt ajtót, hogy nem vesszük észre a másikat, ami kinyílt számunkra.
Ne higgy a szemednek, az becsaphat. Ne higgy a fényűzésben, az is megfakul.
Higgy valakiben, aki megmosolyogtat, mert csak egy mosoly tehet egy borús napot vidámmá. Találd meg azt, aki a szívedet megmosolyogtatja.

Fizika óra van, én mellette ülök. Nézem a fénylő, bársonyos haját, a gyönyörű szemét, a szép kezét. Ő rámnéz, és mosolyog. De Ő nem úgy néz rám, Ő csak az úgymond "legjobb barátom"
Vége az órának, vége a napnak, Ő átjön hozzám elkérni a matekfüzetem. Én odaadom neki, Ő rámmosolyog, az arcomra nyom egy puszit, és azt mondja, köszi! Én el akarom mondani, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom Őt, és hogy nem akarom, hogy csak barátok legyünk, de Ő nem így néz rám és én ezt tudom.
Másnap találkozunk a suliban, mellette ülök, sír... Sír, mert szakított a barátjával Én megvigasztalom, ő átölelel érzem, hogy majd kiugrik a szívem.
Egy órán keresztül a karomban fekszik, aztán rámmosolyog, az arcomra nyom egy puszit és azt mondja, köszi. Én el akarom mondani, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom őt, és hogy nem akarom, hogy csak barát legyünk, de ő nem így néz rám és én ezt tudom.
Telnek a nap, az évek, látom hosszú talárban, az érettségin, látom, amikor átveszi a bizonyítványát. Ő rámmosolyog... Én el akarom mondani, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom őt, és hogy nem akarom, hogy csak barátok legyünk, de ő nem így néz rám, és én ezt tudom.
Együtt megyünk a főiskolára, de telnek az évek, és már a diplomaosztón találom magam. Ő még szebb, hosszabb és szebb a haja, az arca, gyönyörű nő. Az utolsó nap ő rámmosolg, az arcomra nyom egy puszit. Én el akarom mondani, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom őt, és hogy nem akarom hogy csak barátok legyünk, de ő nem így néz rám, és én ezt tudom.
Eltelik rengeteg idő, én minden héten beszélek vele telefon. És megkapom a szörnyűhírt... Ott állok a koporsójánál, ami nyitva van, látom a fehér gyönyörű arcát. Potyognak a könnyeim. Már nem mosolyog rám, és már nem is kapok tőle puszit...
El akarom neki mondani, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom őt, és hogy nem akarom, hogy csak barátok legyünk, de ő már nem tudhatja ezt.
Később felmegyek a szobájába, és megtalálom a naplóját, és a következőket olvasom…Rámosolyog, az arcára nyomok egy puszit... El akarom mondani, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom őt, és hogy nem akarom, hogy csak barátok legyünk, de ő nem így néz rám, és én ezt tudom…

Azt hiszem így érzem most magam... És úgy döntöttem, útálom ezt az állapotot. Azt, amikor a szakadék szélén egyensúlyozol... Mert ha belegondolsz, sokkal jobb már a szakadék alján lenni, mert ott van döntési lehetőséged. Vagy maradsz és ücsörögsz a szakadék alján azon agyalva, hogy vajon mit ronthatsz el újra és újra, vagy összeszeded magad és felállsz, keresel vmit ami segít majd kimászni, és kikecmeregni onnan. De itt, ahol állsz, nincs döntésed. A körülmények döntik el, hogy belezuhansz, vagy képes lehetsz még hátrálni. Úgy érzem, nincs választásom...

•      Egy lány megkérdezi a
> pasiját,
> hogy
> csinos-e?
> A fiú azt mondta nem!
> A lány megkérdezte
> szeretne-e
> vele
> örökké
> lenni?
> A fiú azt mondta nem!
> Megkérdezte, ha elmenne
> sírna?
> A fiú azt válaszolta nem!
> Eleget halott ezért elment,
> könnyek
> csorogtak
> le a
> arcán,
> hirtelen a fiú elkapta a
> lányt
> és
> azt
> mondta.

   Te nem vagy csinos te ..
> gyönyörű
> vagy
> !!!!!!!!!
> Nem SZERETNÉK veled örökké
> lenni,
> hanem
> AKAROK!!!!!!
> Ha elmenél nem sírnék, hanem
> meghalnék!!!!!!!!!

Bocsáss meg, ha majd nem leszek veled,
bocsáss meg, ha már nem fogom kezed...
Bocsáss meg, ha egyszer útnak indulok,
bocsáss meg, ha mindent itthagyok...

Bocsáss meg, ha nem szerettelek eléggé,
bocsáss meg, ha nem leszek veled többé...
Bocsáss meg, ha bántottak a szavak,
bocsáss meg, ha minden csak emlék marad.

Bocsáss meg, mindenért mit rosszul tettem,
nálad jobban senkit sem szerettem,
de most mennem kell nem maradhatok,
bocsáss meg ha fájdalmat okozhatok.

Az élet sösem könnyű
sőt néha mostoha.
De ki kell birni hisz
most jön még a java.
HA bármi gond ér,
tudd hogy én itt vagyok
És jóbban rosszban
barátként veled maradok.

Unom a pincért a sarki bárban
unom a tévét a hotelszobában
unom a nőt, aki nem harap, csak karmol
unom az embert, aki mindent összebarmol
unom a káoszt, unom a rendet
unom a zajt, unom a csendet
unom a hóhért, unom a dajkát
unom a szüzet és unom a szajhát
unom az elejét, unom a végét
unom a háborút, unom a békét
unom a négert, unom a sárgát
unom a zsidót és unom az árját
unom a doktort, unom a gyógyszert
unom a szexet és unom az óvszert
unom a dealert, unom a pápát
a szentelt vizet és a marihuánát
unom a pincért a sarki bárban
unom a tévét a hotelszobában
unom a gitárt, mer' annyira hamis
unom e dalt és magamat is.

Mert fáj, ha rám nézel, fáj ha a közelemben vagy, ha meglátlak, ahogy a korodbeli fiúkkal bohóckodsz. Utálom magam amikor nem bírom ki és hozzád érek. Fáj, amikor rám mosolyogsz, amikor meglátom a csillogást a szemedben vagy csak egyszerűen látom, hogy milyen vicces amikor mérges vagy valamiért. Megrémít a szeretet amit néha mintha látnék a szemedben. . De ezen érzések közül a legrémisztőbb az amit én érzek:hogy amikor rám mosolyogsz, a szívem megremeg. Amikor nem velem beszélgetsz , megszakad. Amikor úgy érzem, hogy szeretsz,legszívesebben magamhoz szorítanálak és soha nem engednélek el. Néha elegem van az egészből, de ilyenkor egy újabb mosollyal ismét magadhoz láncolsz. De mégis az egész az én hibám. Mert szeretlek, amit tudom,hogy nem lehet. . ez a legnyomorúságosabb az egészben. . Hogy soha nem szerethettem volna beléd. Sajnálom...
 

“Hiába imádlak, hiába szeretlek,
más nézi tüzét ragyogó szemednek.
Elűzted az álmom, mert másé lett ajkad,
tiéd volt a szívem de te nem akartad.
Fáradt a lelkem, boldogtalan vagyok,
talán elfeledlek, talán belehalok.”

~Ha meglátlak elfog a vágy, úgy ölelnélek, úgy csókolnám a szád. Ha szemembe nézel rögtön elolvadok, tudnod kell, nélküled semmi vagyok. Égek a vágytól, hogy Veled lehessek és senki mást csak Téged szeresek. Igaz szerelmet még nem érzek, de tudom, hogy Veled szép lehet az élet. Azt sem érzem, hogy Te szeretsz engem, de ha mással vagyok látom a féltékenységet a szemedben. Kérlek mondj valamit, mondd, hogy Te is azt érzed amit én, mert csak Te kellesz e föld kerekén.

Volt egyszer egy nagyon rossz természettel megáldott fiú. Az apja adott neki egy zsák szöget, és azt mondta neki, verjen be egyet a kert kerítésébe minden alkalommal, mikor elveszti a türelmét és összevesz valakivel. Az első nap 37 szöget vert be a kerítésbe. A kövekező hetekben megtanult uralkodni az indulatain, és a bevert szögek száma napról napra csökkent. Rájött arra, hogy sokkal egyszerűbb uralkodni az indulatain, mint beverni a szögeket a kerítésbe. Végre elérkezett az a nap is, mikor a fiúnak egy szöget sem kellett bevernie a kerítésbe.Ekkor odament az apjához, és elújságolta neki, hogy aznap egy árva szöget sem vert be a kerítésbe. Az apja azt mondta neki, ezentúl húzzon ki egy szöget minden egyes nap, amikor nem veszíti el a türelmét, és nem veszekszik senkivel sem. Teltek a napok, s a fiú végre azt mondhatta az apjának, hogy kihúzta az összes szöget a kerítésből. Az apa ekkor odavitte a fiát a kerítéshez, és ezt mondta neki:- Fiam, szépen viselkedtél, de nézd csak, mennyi lyuk van a kerítésben. Soha többet nem lesz már olyan, mint régen volt. Ha veszekszel, összeveszel valakivel, és valami csúnyát mondasz neki, megsebzed. Egy ugyanolyan sebet hagysz benne, mint ezek a lyukak itt. Hátba szúrhatsz egy embert, majd kihúzhatod a kést a hátából, az örökre seb marad. Akárhány alkalommal is kérsz bocsánatot, a seb ott marad örökre. A szóbeli, verbális sértés ugyanakkora fájdalmat okozhat, mint a testi, fizikai.Ha tudod, bocsásd meg nekem azokat a lyukakat, amiket a kerítésedben hagytam!

Ha hülyeség van, akkor benne vagyok...
Ha a szívem kéne, az már másé...
Ha a barátom vagy, mindig számíthatsz rám...
Ha beszólok, szólj vissza...
Ha szeretlek, az nem hiába van...
Ha azt hiszed, ismersz, tévedsz...
Ha azt hiszed, boldog vagyok, tévedsz...
Ha egoistának tartasz, tudd, én tisztában vagyok a hibáimmal...
Ha szólni akarsz, mondd ki...
Ha kicseszel velem, visszakapod...
Ha azt hiszed, haragszok, az a baj, hogy nem tudok...
Ha lehet veled hülyülni, bírlak...
Ha azt hiszed, érdekel a pénzed, jó nagy hülye vagy...
Ha ezt végig olvastad, jó sok időd van... 

Ha azt hiszed,ismersz,tévedsz..Ha azt hiszed vége,még korán sincs..Ha egoistának tartasz,tudd,én tisztába vagyok a hibáimmal..Ha választani kell,tedd azt..Ha szólni akarsz,mond ki..Ha kicseszel velem,visszakapod..Ha azt hiszed ráérek,nincs időm még annyi se..Ha lehet veled hülyülni,bírlak..Ha nem megy,kár ..erőlködni..Ha valami kell,megszerzem.. Ha hülyeség van,akkor benne vagyok..Ha a szívem kéne,azt nehéz megszerezni..Ha valakit szeretek,azért bármit megteszek...Ha a barátom vagy,mindig számíthatsz rám..Ha beszólok,szólj vissza..Ha szeretlek,az nem hiába van...

Egyesek azt mondják ez egy ilyen játék,egyszer kérsz és egyszer visszaadsz,egyszer belédrúgnak még egyet,egyszer segítenek hogyha elakadsz,és különben is fáradt lettem ahhoz,hogy mindig megfeleljek másoknak.Nem hittem el bárhogy mondták,de most már tudom egyedül tényleg nem megy.Fejet hajtok ezért és én is beállok a sorba, egy vagyok a sok közül,szerencsés.de szolga.Elindulok a többiekkel,fáj,de elfogadom mostmár ez a világ nem lesz olyan soha,olyan amilyennek én látni akarnám.Egy dologban bízhatok csak,hogy ha a végén számon kérik tőlem,hogy én egy igaz ember voltam és egy igazi életet éltem,mert úgyis csak akkor jössz rá,hogy mit rontottál el,mikor majd a pap előtt fekszel,és hogy kijavítsd a rossz dolgokat,nem-nem volt rá lehetőség,de csak egyszer.

minden lánynak kell egy fiúbarát, aki eljátsza, hogy a pasija, ha szükség van rá. aki tanácsot ad, hogy NE égesse le magát még jobban egy fiú előtt,. aki elmondja, hogy gyönyörű vagy, és tudod hogy neki legalább fiúszeme van. és akivel talán kölcsönösen tudjátok, hogy több ez, mint barátság, de ezen az ötleten csak nevettek, és ez a nevetés ki tudja mennyire fáj neked, neki, vagy talán mindkettőtöknek.

'Felemelsz, aztán a földhöz vágsz.. sohasem vagyok biztos az érzéseimben, mikor velem vagy. Őszintén megnyíltam előtted, de nem tudom miért, hisz te sohasem mondod ki igazán, ami a fejedben jár.. és ez olyan, mintha törött üvegen járnék: tudni akarom, de nem akarom megkérdezni.. Magadhoz engedtél, de néha a szemeid oly üresek, hogy belül megfagyok tőle..'